Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)
Magyar vizsla, a mindenes vadászeb

A magyar vizsla kialakulása

A vadászebek kialakulása az ősember fejlődésével együtt járó jelenség volt. A vadászati eszközök fejlesztésével, új és új vadászati módok, ezzel párhuzamosan új vadászkutya fajták alakultak ki, elsősorban a szelekciós tevékenység hatására.

 

 

A lőfegyver vadászatban történő alkalmazása döntően hatott olyan ebek kitenyésztésére, amelyek messziről képesek jelezni a vad jelenlétét. Teszi ezt „vadmegállás"-sal, a vadat nem űzik, hanem bevárják a vadászt, aki felrebbenti vagy kiugrasztja a rejtőző szárnyas vagy szőrmés állatokat. Ezeket a vadászebeket illetjük a vizsla gyűjtőnévvel.

A vizslák a középkor végén alakultak ki. A nyugat-európai vizslák többsége spanyol eredetű. A magyar vizsla ettől eltérően részben a török sárga vadászebre, részben a már nem létező sárga pannon kopó ősökre vezethető vissza. A magyar vizslát két szőrváltozatban tenyésztik. A régebbi a rövidszőrű, míg a drótszőrű magyar vizslát a közelmúltban tenyésztették ki a rövidszőrű magyar vizsla és a drótszőrű német vizsla keresztezéséből. Azóta nem túl nagy populációja a gyakorlati vadászatokon eredményesen használható és a külhoni vadászok körében is igen népszerű.

Vadászat magyar vizslával

A II. Világháború előtti időszakban a vadászati szakaszok többsége az egyéni vadászatra alapozódott. Ennek megfelelően alakították, tenyésztették a magyar vizsla állományt is. A világháborút követően gyökeres társadalmi rendszerváltás eredményeként a vadászat is átszervezésre került. Az apróvad vadászatra szinte kizárólag társas vadászati módokkal vadászható, még napjaikban is. E változást a vadászkutyások nem követték. A vadászati alkalmasság elbírálása továbbra is az egyéni vadászatra épülő vadászati kiképzésre alapozódott. Ennek következménye, hogy gyakran hallhatjuk azon megfogalmazást, hogy a társas vadászat rontja a vadászkutyák munkáját, nem való oda a vizsla. Ez természetesen nem így van. Az új követelményekhez kell alakítani a vadászkutyák munkáját, értelemszerűen felkészítésüket is, mint ahogy tették ezt hosszú időn keresztül. Korai őseink is!

Vizslás vadászat a gyakorlatban

Vegyük sorra milyen vadászati módok és vadfajok vadászatánál alkalmazható a magyar vizsla, ez a ragyogó mindenes vizsla.

Egyéni vadászatok:

Üregi nyúl egyéni vadászata történhet lesből, cserkelve és ugrasztva (vadászgörénnyel). Cserkelésnél van jelentősége a jó vizslának. Jó szélben kereső vizsla „állással" felhívja a vadász figyelmét a vad jelenlétére. A kellő távolságból jelző vizsla eltereli a vadászról a vad figyelmét. Így módja van a vadásznak a lövésre felkészülni: ezzel vadászata eredményesebb lehet.

Nem ritka, hogy a meglőtt üregi nyúl úgy be tudja magát „rúgni" a sűrűbe, hogy az elejtő soha nem találná meg jó vizsla nélkül.

Balkáni gerle, örvös galamb vadászata napközben cserkelve a vízpartok mentén lévő napraforgó táblák szélein, vagy a tarlók mentén, fasorokban lehet sikeres.

A les vadászatra reggel és késő délután van lehetőség, amikor megindul a „húzás". Megfelelő takarásban – a hívás irányában – komoly terítékre számíthat a vadász. Itt a vizsla feladata a lőtt szárnyasok összeszedése. Nélküle a lőtt vad tizede sem kerül terítékre.

Erdei szalonka vadászata csak „húzáson" engedélyezett, ami a hajnali derengéskor és az esti alkonyatkor, igen rövid ideig tart.

A leshelyünkön a vizsla mozdulatlan ülésre vagy fekvésre van kárhoztatva. A lővilág határán leadott lövéskor, a leeső szalonka megtalálása nem ritkán – vizsla nélkül – szinte reménytelen. A jó magyar vizsla „együtt él" a vadásszal és megfeszített figyelemmel kémleli az erdőszéli fák feletti égboltot. Sokszor előbb veszi észre a közeledő madarakat mint gazdája, amire viselkedésével felhívja a vadász figyelmét. A lőtt vad keresésére csak parancsra indulhat. Ilyenkor nagy szolgálatot tesz a vad felszedésével és elhozásával.

Vízi vad vadászata: Egyéni formában récefélékre és lúdra vadásznak lesből, les gödörből, húzáson, taposással és csónakból.

A lőtt, illetve sebzett vízi vad zöme vízbe vagy a víz szélét övező nádas, sásos parti részre esik. Ezek megtalálása vizsla nélkül reménytelen. Híváson és lesen a vizslának mozdulatlanul a vadász mellett, helyben kell maradnia. A lövést követően csak parancsra mehet a vad felkutatására és elhozására. Ellenkező esetben elronthatja a vadászat hátralevő részét. A sebzett vadat – vízen vagy szárazon – a hátrahagyott nyomon követnie kell. Amennyiben megfogni nem tudja, kitartóan üldözze mindaddig, amíg az lövésre nem kerül, illetve más parancsot nem kap.

„Taposást", vagy keresővadászatot tocsogós, vizenyős részeken, patakok mentén célszerű végezni. Itt a kereséssel tűnik ki a vizslánk. Kívánatos a puska alatti kajtatás, a vízen talált vad felrebbentése anélkül, hogy stabilan állná a récét, szárcsát, vagy egyéb vízi vadat. A lövés után parancsra megkeresse és apportírozza a lőtt vadat, ha sebzett követni a nyomát. A csónakos vadászatnál úgy kell helyet biztosítani a kutyának, hogy ne veszélyeztesse az esetleges mozgásával a vadászt és a lövés biztonságát. Ugyanakkor a csónakból parancsra történő kiugrásban a vizsla ne legyen gátolva, ugyanis a lőtt vadat így módon kell begyűjtenie. A vízben irányíthatónak kell lennie. Sebzett vízi vad esetén feladata a „spúron" (vízen hagyott szagnyomon) való követés, majd utolérve a vad megfogása és elhozása.

Hideg időben a munka végeztével a gazda kötelessége a vizsla szárazra törlése és védett helyre tétele.

Kártékony vadfajok vadászata

A mindenes vizsla feladatai köré tartozik minden olyan munka, amivel a vadászat során találkozhat. Elsősorban a hivatásos vadászok kezében lévő vizsláktól elvárható a kártékony vad apasztásához szükséges kemény, jó vizslamunka. Természetesen erre külön oktatni szükséges az ebet és állandó gyakorlásra van szüksége.

Társas vadászatok:

Elsősorban a fácán kereső- és hajtóvadászati módokat kell kiemelni.

A keresővadászat (4–5 vadásszal) közelíti meg legjobban a klasszikus vizslázást. A kis létszámú vadász előtt dolgozik egy, vagy néhány kutya, jó széllel. A vizslák egymást nem zavarhatják és mindenkor „puska alatt" keressenek. A vadat álló vizsla láttán a mellette dolgozó kutya „szekundál" neki. A lőtt, illetve sebzett vadat fel kell kutatni, és terítékre kell hozni.

Ma a vadászatok jelentős része hajtóvadászat, ahol a vizslától a kapatás és a lövés utáni munka várható el, a hajtásban. A lőállásban dolgozó vizsla a gazda mellett fekszik vagy ül. Onnan csak parancsra kelhet fel! Az eső fácán iránt látszólagos közömbösséget kell tanúsítania. Parancsra a vadászat közben, illetve végeztével a lőállás környékéről a lőtt fácán keresése és összeszedése a feladata.

A vizsla munkája jelentősen növeli a vadászat gazdaságosságát. Azonban egy fegyelmezetlen kutya a vadászat sikerét úgy erkölcsileg, mint gazdaságilag tönkreteheti.

Nyúl vadászatánál a legjellemzőbb vadászati módok az „U"-hajtás, körvadászat és a ráhajtás, ritkábban a keresővadászat.

A vizslával szemben támasztott követelmény szinte azonos a fácánvadászatnál említettekkel. Hangsúlyozottan kell kezelni a fegyelmet, különös tekintettel a „nyúltisztaságra". Csak teljesen kész, érett vizslát vigyünk nyúlvadászatra! Csak parancsra mehet a sebzett vad után is!

Nagyvad vadászat:

A magyar vizsla mindenes vadászkutya lévén itt is segítő társa a vadásznak.

Les vadászaton követelmény a fegyelmezett, kitartó helyben maradás. Lehet a vizsla a vadász mellett a magaslesen, vagy a les alatt. Feladata az esetleges rálövési hely megkeresése, avagy sebzés esetén az után keresés.

Cserkeléskor a vizslától megkövetelhető, hogy kövesse mindenben gazdáját.

Ilyenkor nem áll módjában a vadásznak a parancsok osztogatása, tehát a vizsla a mozdulatokból következteti ki, mit is kell csinálnia. E vadászati módnál az eredményesség érdekében csak jó széllel lehet haladni, így a vizsla jóval előbb érzi és jelzi a vadat, mint ahogy azt a vadász meglátja. A cserkelésnél csak kiegyensúlyozott, jó kapcsolattartó és fegyelmezett vizslával vadászhatunk.

Után keresése bármilyen nagyvad faj esetén alkalmazhatjuk a vizslát sebzett vad után keresésére. Követelmény, hogy a vizsla a hideg csapán tudja követni a nyomot. A vizsla feladata – ha nem vezetéken, hanem hajszára küldve dolgozik – hogy jelezze a vad megtalálást és annak állapotát. Ha még él, csaholva „állítani" kell. A vad kimúlása esetén csaholással jeleznie kell, vagy gazdájához visszamenve, őt a vadhoz kell vezetnie.

Barkácsolás fogattal, szánnal vagy gépkocsival történhet. A vizslának csak az esetleges sebzéskor van feladata.

Ragadozó madár és vizsla közös vadászata. Feladata, hogy a solymász előtt keresse le a területe, a vadat állja kitartóan. Adott jelre a kutya keltse fel a rejtőző vadat. Ez után már a solymász és madara dolga a vad elejtése. A vad felkeltését követően a kutyának a gazdát láb mellett kell követnie.

A leírtakból kitűnik, hogy a mindenes vizsla jelszót nem alaptalanul adták e fajtának.

A munkában nyújtott teljesítménye mellé párosul a hihetetlen sok jó tulajdonságot rejtő, kellemes természet. Igen jól kezelhető, tanulékony, tanulni akaró, embercentrikus, dolgozni akaró, kellemes „családtag" és még sorolhatnám a dicsérő jelzőket.

Forrás: www.kutya.hu

 

Friss blog bejegyzések

Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánunk!

Békés boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Új Évet kívánunk minden kedves Sporttársunknak!

Kaposvár - Vadász CAC - 2011. 06. 25.

06_25__074Június 25-én került megrendezésre Kaposváron a Vadász CAC kiállítás. Díva bébi osztályban, Csoda kölyök osztályban és Szeder növendék osztályban indult. Kellemes meleg nyári nap volt, sok kedves...

Bugac és Sanyi - kié lesz a fácán???

Tegnap meglátogatott minket a "kis" Bugac (Magasparti Rutinos). Sanyikával nagyot játszottak, íme erről egy rövid kis videó! :-)

Videó lejátszása

  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel
  • Magasparti Rutinos Kennel